Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret földje

CV:

1941– (Szenttamás)
Író, drámaíró, háborús naplóját szerb és magyar lapok közölték. Több, mint 20 könyvéből sokat német, szerb, horvát nyelvre fordítottak.
Egy makró emlékiratai című regényével beírta nevét a kortárs magyar regényt megújítók társaságába.

Fontosabb Művei

1967 Egy makró emlékiratai (regény)
2000 Peremvidéki élet (esszék)
2000 Exterritórium (esszéregény)
2003 Parainézis (regény)
2003 Hontalan esszék (esszék)

Kitüntetések

1994 Szabad Sajtó Díj
2001 Az Év Könyve-díj
2005 Joseph Pulitzer-emlékdíj
2009 Kossuth-díj
2013 Hazám díj

 

Ajánló:

1748-ban összefogtak a németek, a szerbek, a magyarok, a zsidók, az örmények, meg a többi itt élő nemzetség, összekaparták megspórolt pénzüket, bankkölcsönt vettek fel és a tömérdek bankóval Bécsbe utaztak, hogy Mária Terézia császárnőtől megvásárolják a szabad királyi város címet. A császárnő megkérdezte mi a neve a városuknak, mire az alapító atyák töredelmesen bevallották, hogy nincs neve. Felkérték őfelségét, legyen városuk keresztanyja. A császárnő elővette arany pennáját és gyöngybetűkkel írta a latin nyelvű alapító okiratra: legyen a neve Neoplanta, és minden nép nevezze saját nyelvén. Éljenek békében, szeressék egymást, ez a sok nemzetiségű város legyen példája a különböző nációk békés egymásmellet élésének. Eltel több, mint 250 év Neoplanta – azaz Újvidék – népei azóta folyamatosan gyilkolják egymást. A magyar írónak mindezekről Lazo Pavletić, szerb fiákeres mesél.

 

sidebar-dij