Marno János: Hideghullám

Marno János:

Szülei: Marno Béla és Batta Hedvig. 1963-1968 között Pannonhalmán és Esztergomban végezte el középiskolai tanulmányait. 1967-1980 között betanított munkás, kérdőbiztos, segédmunkás és statiszta volt. 1968 óta ír. 1980-tól a Mozgó Világ, majd a többi lap is közölte verseit. 1980-1986 között szabadfoglalkozású volt. 1986-1989 között a Múzsák Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1989-1991 között az Igen irodalmi rovatszerkesztője volt. 2000-2001 között Bambergben volt ösztöndíjas.
díjai:
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1984)
Madách-díj (1988, 1992)
Bölöni György-díj (1988)
A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja (1988)
A Jövő Irodalmáért Díj (1989)
József Attila-díj (1990)
Artisjus-díj (1992, 2008)
Soros-életműdíj (1992)
Beszélő fődíja (1992, megosztva Tandori Dezsővel)
Déry Tibor-díj (1993)
Kortárs-díj (1994)
a Soros-alapítvány díja (1998)
Alföld-díj (2001)
Palatinus-díj (2003)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010)
NKA alkotói ösztöndíj (2011)
Szépíró Díj (2011)

Jelölt könyve:

Hideghullám

Marno János költészete állandó beszélgetés. Állandó nyelvmorajjal, közlésfoszlányokkal; tagolt én-hanggal és sejtelmes te-képpel. Reflexív mozgással és terekkel: legyenek azok belső tudati-nyelvi közegek, pszichés labirintusok, vagy a budai Gesztenyéskert igencsak konkrét és beazonosítható környéke kitaposott ösvényekkel. Itt nincsenek rossz lépések: egy elvétett szó, egy kicsavart rag egészen új lehetőségeket teremt. Új verseskötetében az ismétlés, a rátalálás és a rátévedés hármas ritmusa teremt egzisztenciális töltetű, delejező feszültséget. Napjaink egyik legeredetibb és legizgalmasabb költője új kötetében páratlan iróniával és játékossággal ered saját emlékezete és az örök filozófiai kérdés nyomába: nyelvünk határai mennyiben jelentik világunk határait?

sidebar-dij