Skip to main content

Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra

Szvoren Edina:

1974-ben születtem, a főváros hetedik kerületében; édesapám színházak alkalmazásában álló műbútorasztalos, édesanyám szociológiai területen dolgozó tudományos munkatárs (korábban: színész, később: logopédus) volt; 1998-ban művésztanári diplomát szereztem a Zeneakadémia karvezetés tanszakán; 1999 óta tanítok zeneelméletet és szolfézst egykori középiskolámban; 2005 óta rendszeresen publikálok; első elbeszéléskötetem, a Pertu 2010-ben jelent meg a Palatinusnál; 2011 áprilisában az Elsőkötetesek Fesztiváljának magyar résztvevője, 2011 nyarán pedig a lengyel-magyar Re: verse egyik résztvevője voltam; az ÉS tárcarovatában 2011-ben 14 novellám jelent meg; 2012-ben jelent meg második elbeszéléskötetem, Nincs, és ne is legyen címmel 2010-től felolvasásokon, pódiumbeszélgetéseken vettem részt Budapesten, Berlinben, Békéscsabán, Lipcsében, Kishegyesen, Szigligeten, Szegeden, Pécsett; díjak, ösztöndíjak: Móricz-ösztöndíj (2009), Déry-díj (2010), Bródy Sándor-díj (2011), Gundel Művészeti díj (2011), NKA alkotói támogatás (2012), Artisjus-díj (2013), József Attila-díj (2014), EU-Prize for Literature (2015) testvérem Németországban élő zongoraművész; Budapesti vagyok; éltem a belvárosban, Gazdagréten, Újpesten

Forrás: http://szvorenedina.ewk.hu/eletrajz/

Shortlistes könyve:

Az ország legjobb hóhéra

Csodálkozhatunk-e azon, hogy az emelkedettség érzése vesz rajtunk erőt, ha az ország legjobb hóhéra költözik a szomszédunkba? Mit érez egy anya, ha csak a szoptatások idejére találkozhat a vak apánál maradt gyerekével? Együtt élhetünk-e egy próbababával?
Szvoren Edina legújabb történeteit olvasva a rémület, a részvét és a meglepődés egyszerre lesz úrrá rajtunk. Hiába nem találjuk a hangot a szüleinkkel és a gyerekeinkkel, hiába vágyódunk el a társaink mellől, vagy hiába vágyunk utánuk reménytelenül – mégis tudunk működni a világban. Idegenek vagyunk a történeteinkben, mégis ezek között kell berendezkednünk. Megszokhatatlan, hogy mindez tényleg sikerülhet.
Az ország legjobb hóhéra úgy képes ábrázolni otthonosan klausztrofób viszonyainkat, hogy közben komoran felszikrázik az abszurdtól sem idegen, sötét humor.