Jelöltek 2016

Szász András

Félbemaradt mondat

Ajánló
Amikor hozzáfogtam regényem megírásához, magam sem tudtam, hová lyukadok ki. Csak írtam és írtam, rendületlenül, ahogy a gondolatok feltörtek belőlem. Már a közepe táján jártam a kéziratnak, mikor végre derengeni kezdett a cél: azt szeretném bebizonyítani az embereknek, hogy Istenen kívül semmi sem végleges a világon. Nincs örök gondtalanság, miként a kilátástalanság és a reménytelenség sem állandó. Nincsenek betonba öntött helyzetek, ahogy az emberek életben betöltött pozíciói sem azok. Elég egyetlen pillanat, és már semmi sem ugyanaz, ami korábban volt. Serfőző József leesett a szénásszekérről, és törött bordákkal a kórházba került. Honnan is sejthette volna, mekkora változást hoz majd életébe ez a baleset. De nemcsak az ő élete változott meg, hanem a fiáé, és a kórházban gondját viselő apácáé is. És épp ez az életét Istennek felajánló fiatal nő az, aki felhívja a figyelmet arra, a mára már elodázhatatlan megújulásra, mely révén a katolikus egyház újra elfoglalhatná méltó helyét a világvallások élén. Az apját naponta látogató újságíró és az apáca között kibontakozó szerelem mindössze harmincnyolc napig élt. Ám ez a viszonylag rövid idő is elég ahhoz, hogy keretül szolgáljon az embereket napjainkban foglalkoztató időszerű kérdések felvetésére. Mindemellett remélem, regényem ablakot nyit arra a felbecsülhetetlen kincsekkel teli világra is, melyet Erdély jelentett, és jelent ma is a magyarság, a nemzet számára.
CV
Negyven évesen lettem újságíró, közel voltam a hatvanhoz, amikor ​első novelláimat megírtam. Eddig tizennyolc könyvem jelent meg. További háromban társszerzőként szerepelek. Díjaim, elismeréseim: Szalézi Szent Ferenc Díj (2004) Vasvári Pál Díj – megosztva (2004) Kiskunfélegyházi Aranytoll (2007) Kiskunfélegyháza Város Kultúrájáért Elismerés (2007) Pilinszky János Díj (2010) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2016) Apáczai-díj ​Elismerő ​Oklev​él (2016)