Jelöltek 2017

Csaplár Vilmos

Leona és Leó

Ajánló
A novellák összeállnak – egy könyvvé. Típusok, karakterek albumává. A szereplők egy nagyobb történet résztvevői. A nagyobb történet „rossz”, rosszul működik. De mihez képest? Mindenesetre belső árnyékot vet. „Foltos”. Mint a pirittartalom... Pl. nem az összefogás a felszínen maradás módszere. Hanem a másik lenyomása. Nem jó így. De nem lehet rajta változtatni. Vannak, akik nem is látják, nem zavarja őket. Vannak, akik nem látják, de szenvednek tőle. Vannak, akiknek így (foltosan) jó. Lehetne az öklünkkel csépelni a foltokat. Mint Első Dénes a kövét. Ott is hibát látva, ahol nincs. Miért lett így? Lehetne másként? Meg lehetne változtatni? Vagy csak magától változhat meg? De az is lehet, hogy nincs is semmi baj. A nagyobb történet nem rossz, hanem olyan, amilyen lehet. Az előzmények alapján. Minden megy a maga útján. Mindenki megy a maga útján. (Farnbauer Gábor)
CV
Csaplár Vilmos író, forgatókönyvíró 1947-ben született Újpesten. 1966-tól az ELTE JTK hallgatója, 1967–72 között az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon. Utolsó egyetemi évében a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője. 1976 és 1983 között az Új Tükör szerkesztője, 1988-tól 1990-ig a lap főszerkesztője. A Demokratikus Charta szóvivője 1993–94 között. 2003-tól a Szépírók Társaságának elnöke volt. Díjai: 1991: IRAT-díj,1998: József Attila-díj, 2003: Füst Milán-díj, 2005: Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója, 2006: Balázs Béla-díj, 2007: Csernus Ákos-díj, 2009: Budapestért-díj, 2010: AEGON Művészeti Díj Prózai művei: Lovagkor (novellák, 1971); Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei (kisregény, 1972); A királylány szivacskabátja (meseregény,1974); Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec ‘968-as típusú gépkocsit (novellák, 1975); A kék szem és a rózsaszínú mellbimbó históriája (1980); Előtanulmány a szép epikus korszakunk című regényhez (szövegek, 1981); A kételkedés útjai (válogatott novellák, 1982); Egy látkép története (regény, 1986); Pénzt, de sokat! (tényregény, 1987); Vágy a róka vére után (regény, 1989); Kurva vagyok (tényregény, 1989); Zsidó vagyok Magyarországon (tényregény, 1990); Magyarország, te dög! (esszék, 1991); A demokrácia álarc az ördög ábrázatán (esszék, 1992); Momi lába (regény, 1993); Gyermekkor, földi körülmények között (1994); Az isten (esszé, 1995); Én (szövegek, 1996); Vassal a testben (novellák, 1997); Semmit, örökké (szövegek, 2000); Igazságos Kádár János (regény, 2001); Vadregény (regény, 2003); Hitler lánya (regény, 2009); A magyarok (esszé, 2011); Edd meg a barátodat! (regény, 2013); Istennel, vagy nélküle (esszé, 2016); Leona és Leó (novellák, elbeszélések, 2017)