Jelöltek 2017

Iancu Laura

Éjszaka a gyermek

Ajánló
Iancu Laura a harmincas költőnemzedék különleges színfoltja. Szóban forgó kötete nem is más, mint egyetlen nagy önátadás és önmegmérettetés a Teremtő színe előtt, szinte észrevétlenül kibontakoztatva egy afféle liturgikus költészetet: verseire a vallásos, istenkereső megszólalás jellemző. Az a benyomásunk, hogy a szövegösszetartó erő a szó- és szintaktikai alapanyag, valamint a szubtilis, spirituális háttér közt, a versekbe önmagát befalazva, Kőmíves Kelemenné alteregójaként maga Iancu Laura. Rímtelen, váltakozó hosszúságú sorokból álló, zaklatott hangú, de nyelvileg fegyelmezett és koncentrált versbeszéd az övé, csángó nyelvjárási fordulatokkal fűszerezve, de visszafogottan, mértéket tartva ezek használatában. Borús hangulatú, „fázós” mondatokkal húz be különös világába minket Iancu Laura; a kötet verseinek és poétikus prózai írásainak mégis reménykedő, meghitt végkicsengésük van: „Fekete kendőm sarka rózsa, / aprócska, anyám varrta.”
CV
Iancu Laura (Magyarfalu, Moldva (Románia), 1978. december 30.–) József Attila-díjas magyar író és költő, néprajzkutató. Középfokú tanulmányait a csíkszeredai Nagy István Zenei és Képzőművészeti Líceumban végezte 1997-ben. Budapesten óvodapedagógusként, majd teológus-hittanárként diplomázott. A BCE Századvég Politikai Iskolában politikai szakértőként, a Szegedi Tudományegyetemen néprajzosként végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén szerezte meg PhD fokozatát. 2010 óta az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. 2013-ban megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díját. 2000-től jelennek meg szépírásai. 2012-ben József Attila-díjat kapott. 2006-tól a csíkszeredai Moldvai Magyarság című folyóirat budapesti szerkesztője. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2016 óta a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmának kollégiumának MMA által delegált tagja. 2017-ben mutatták be Szeretföld című kisregényéből adaptált, közösségi finanszírozással készült filmet. Kilenc próza- és verses kötete jelent meg, emellett néprajzi tárgyú tudományos műveket publikál. Szépirodalmi munkássága: Pár csángó szó (versek, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2004) Karmaiból kihullajt (versek, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2007) Életfogytiglan (levelek, Jankovics Marcell illusztrációival, Universitas Szeged Kiadó, 2009) Névtelen nap (versek, Kortárs Kiadó, Budapest, 2009) Szeretföld (kisregény, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2011) Kinek a semmi a mindene (versek, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2012) Petrás Incze János (dráma, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2013) Míg kabátot cserél Isten (versek, Magyar Napló, Budapest, 2014) Éjszaka a gyermek. Versek, litánia; Magyar Napló, Bp., 2017 Tudományos munkássága: Johófiú Jankó (mesék, Somhegyi Kiadó, Velence, 2002) Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek. Hegedűs Lajos 1950-es évekbeli és saját 2000-es évekből származó gyűjtéséből összeállította Iancu Laura. Magyarfalusi emlékek (fényképmonográfia, MTA NKI, Budapest, 2005) Az aranyréce. Mesék Moldvából. (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005) Iancu Laura és Bakos Márta, a Tájszólam Egyesület vezetőjének közös gyűjtése. Jeles napok, ünnepi szokások a moldvai Magyarfaluban (etnográfia, Lucidus Kiadó, Budapest, 2011) Vallás Magyarfaluban. Néprajzi vizsgálat. (etnográfia, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2013) Csángómagyar legendák. Moldvai magyar mondák és történetek; összeáll. Iancu Laura, szerk. Iancu Laura, Albertné Révay Rita; Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület–Babér, Bp., 2015 Peremlétben. Tanulmányok a moldvai magyarok vallásosságáról; Lucidus, Bp., 2017 (Kisebbségkutatás könyvek) 2011a. Vallás, prédikáció, funkció. Kortárs 55. évf. 6. sz., 94-106. 2011b. Meeting of the traditional peasant world and reliogisity with the globalized world. Changes in the religious life of a Hungarian village, Magyarfalu (Arini) in Moldavia. Acta Ethnographica Hungarica, 56 (1.) pp. 3–9. 2010a. Világkép, vallás és betegség Magyarfaluban. In Pócs Éva (szerk.): Mágikus és szakrális medicina. Tanulmányok a transzcendensről VII. Budapest, Balassi Kiadó, 184-202. 2010b. Vallás és nyelv. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 179-189. 2010c. Kép és kultusz Magyarfalu vallásában. Ikonográfiai jegyzetek. In Mód László – Simon András (szerk.): Olvasó. Tanulmányok a 60 esztendős Barna Gábor tiszteletére. Szeged, Gerhardus Kiadó, 196-208. 2010d. Olvasásszokások a szóbeli kultúrában. Biblia(használat) Magyarfaluban. Kortás, 54. évf., 10. sz. 38-46. 2010e. Midwinter dramatic plays and singing customs in Magyarfalu In Acta Ethnographica Hungarica, 55. (1). Akadémiai Kiadó, Budapest, 57-68. 2010f. Középkor-olvasatok. Kinda István: Ellenőrzött közösségek. Szabályok, vétkek és büntetések a moldvai csángó falvakban. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2010g. Csángómagyar falvak. Moldvai magyar vonatkozású települések történeti tára I. A-G. In Művelődés, XXXVIII. évf. 99. 2009a. Codex Gazdaleciensis. Gazda László: Csángómagyar falvak I. A-G. Nap Kiadó, Budapest. In Új Könyvpiac XIX. évf. december 2009b. Ismét a folklór szimbolikus formáiról. Tánczos Vilmos: Szimbolikus formák a folklórban. Korunk, III. évf., jún. 118-120. 2009c. Télközépi dramatikus játékok, énekes szokások Magyarfaluban. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és zene. Budapest: Akadémiai Kiadó, 429-444. 2009d. „Édesanyám nem használ gyertyát! Ő nem lát! A gyertya, mint a világosságtól a Fényig tartó peregrináció szentelménye. In Barna Gábor – Gyöngyössy Orsoly – Bodosi-Kocsi Nóra (szerk.): Érzékek és vallás. Szeged: Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, 197-210.