AEGON Művészeti Díj – 2009

Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő irodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős művekre és alkotóikra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző esztendőben újdonságként napvilágot látott, kiemelkedő szépirodalmi művéért.

Az idei már a negyedik alkalom, hogy megkértük a magyar irodalmi lapok főszerkesztőit, tegyenek javaslatot a díjazott személyére. Ezek után döntött a szakmai zsűri a díról, amelyet első ízben, 2006-ban Spiró György vehetett át a Fogság című regényéért, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést Visszaút az időben című kötetéért, tavaly pedig Térey János vette át a díjat Asztalizene című művéért.

A díj különlegessége, hogy ez nem egyetlen, hanem két összekapcsolódó alkotói elismerés: az irodalmi díjhoz másik is kötődik, az AEGON Művészeti Társdíj, amelyre már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt. A nettó hárommillió forintos AEGON Művészeti Díjat az alapító társaság vezetői minden évben tavasszal adják át, a nettó kétmillió forinttal járó AEGON Művészeti Társdíjat pedig fél évvel később, ősszel.

A program alapeleme a nyitottság, a mások iránti érdeklődés, a figyelem, a kitekintés, valamint az együttműködés, ezért a díjazott írónak mindenképpen más művészeti ágból kell társdíjast jelölnie. Az alapító társaság vezetői egyetlen kérést fogalmaztak meg: a díjazott író tartson laudációt a jelöltjéről, azaz indokolja meg a döntését. Spiró György javaslatára az első AEGON Művészeti Társdíjat Jeney Zoltán zeneszerző vehette át, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa Vojnich Erzsébet festőművészt jelölte a társdíjra, tavaly pedig Kovalik Balázs operarendező kapta meg a társdíjat Térey János jelöltjeként.

A 2009-es AEGON Művészeti Díjról döntött zsűri tagjai:

  • Lévai Balázs, a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője, aki Bestseller című sorozatában közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek, az újabb beszélgetések szerkesztett változata 2008-ban jelent meg kötetben (A világ nyitott könyv);

  • Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, több kötet szerzője, az ELTE BTK XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens, aki 2009. március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át munkássága elismeréseként;

  • Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus, több irodalomtörténeti kötet Pulitzer-díjas szerzője;

  • Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész, aki 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában.

Radnóti Sándor esztéta az első három esztendőben részt vett a zsűrizésben, most azonban – más elfoglaltsága miatt – nem tudta vállalni ezt a feladatot.

A kiírásnak megfelelt, 2008-ban napvilágot látott szépirodalmi művek, amelyek a zsűrizés utolsó körében szerepeltek:

Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél (Palatinus)
Esterházy Péter: Semmi művészet (Magvető)
Jónás Tamás: Önkéntes vak (Magvető)
Kántor Péter: Trójavariációk (Magvető)
Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent (Magvető)
Márton László: Amit láttál, amit hallottál (Jelenkor)
Parti Nagy Lajos – Banga Ferenc: A pecsenyehattyú és más mesék (Magvető)
Péterfy Gergely: Halál Budán (Kalligram, Pozsony)
Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben (Holmi)
Závada Pál: Idegen testünk (Magvető)