Skip to main content

Babics Imre: Gnózis

Ezt a könyvet kevés embernek ajánlom. Nem is ismerem őket. De el kell jönniük, különben „csak” Istenért éltem. Babics Imre első három, remek kötete után elhallgatott, a nagybetűs irodalmi élet pedig gyorsan leírta. Pedig csak nem publikált, és ismeretlen helyre, a Bakony sűrűjébe költözött. Közben megszerezte és megszenvedte azt a Tudást/Gnózist, ami alkalmassá tette őt a Közvetítő szerepére. Néhány olyan művet ismerünk csak a világ irodalmában, amit nem a szerző írt, csupán médiumként működött közre. Hogy Babics Imre Gnózisa miről szól, azt csak a Jóisten tudja. Talán a világ működésének és szerkezetének megfejtéséről. A teremtés dicséretéről és egyben a létezés kudarcáról. Mindez a ki-lencvenes évek Magyarországának sebészpontosságú és a legfinomabb humorral átszőtt meg-fogalmazásában. Akciójelenetek hexameterben. Tömény szocio-metafizikai beavatási mű.

1961-ben született.
Szülei: Babics Imre szerszámkészítő és Vakán Julianna gépírónő. 1978-ban szülei elváltak. 1979-ben érettségizett. 1990-1991 között a Magyar Tudományos Akadémia Soros Alapítványának ösztöndíjasa volt.
A XX. század végén fellépő új költői nemzedék tagja. Vonzódik a keleti filozófiákhoz és szívesen választja a klasszikus műfajokat, pl. az eposzt.
Jó ideje Bakonyszűcsre vonult vissza, kemény fizikai munkát végez. Három éve a Napút/Napkút hozta vissza az irodalmi életbe. 2010 óta a folyóirat versszerkesztője.
A Gnózis hosszú-hosszú idő után jelent meg a kiadó gondozásában.

MŰVEI
A Kék Ütem Lovagrend (versek, 1989)
Magyarok kertje (eposz, 1991)
Két lépés a függőhídon (eposz, színmű, 1993)
A széthajtogatott fekete doboz (eposz, 1993)
Warning (dráma, 1993)
Ködkeselyűk (színművek, 1996)
Plekniterápia (versek, 2001)
Hármashatár-heg (versek, 2007)
Gnózis 2013

DÍJAI
A Jövő Irodalmáért Díj (1989)
Bölöni György-díj (1989)
A Művészeti Alap Elsőkötetesek díja (1990)
Sziveri János-díj (1992)