Skip to main content

Toót-Holló Tamás: Három a kő

Toót-Holló Tamás:

A Három a kő című regény már a második kötete Toót-Holló Tamás regénytrilógiájának, amely monumentalitásában, fúziós gondolkodásában és nyelvezetében is megkerülhetetlen kihívást jelent a magyar irodalom olvasóinak. A szöveg a tradicionalista filozófusok szellemi örökségét képviselve a szépirodalom eszközeivel és a mitológiai rekonstrukció szellemében teremt kapcsolatot az európai, közel-keleti és távol-keleti őshagyományok szövegemlékei között. A regények az archaikus gondolkodás előtti tisztelgést az intertextualitás adta, a posztmodern irodalomban is használatos lehetőségekre támaszkodva hajtják végre, de mindvégig hűek maradnak egyfajta közösségi szemlélethez: annak szellemében, ahogyan Illyés Gyula korszakos jelentőségű verse, a Haza, a magasban tekint társként mindenkire, aki a magyar nyelven míves, közösséget formáló erejű szövegeket alkotott.

Toót-Holló Tamás a magyar népdalok, népmesék és népballadák szöveghagyományainak rétegeit úgy építi egymásra, hogy a fúziós gondolkodás lehetőségeivel élve egyes szövegrétegekben a zenei asszociációk megidézésétől sem zárkózik el - nem függetlenül attól, hogy a makámára emlékeztetve gördülő, az igéző, bájoló mondókák gondolatritmusait követő prózaszövegeinek eleve is markáns a zeneisége.

A trilógia eddigi két kötete (Üsse kő, Három a kő) a magyar folklór örökségéből több elemet is újraértelmez: az Üsse kő esetében a "magos Déva" vár történetét, a Három a kő esetében pedig a három kővel járó csodamalom ősmítoszát. A kőművesek és a molnárok varázsmesterségének felelevenítése közben azonban a művek a garabonciások könyvének mítoszát is elevenen tartják. Nem tagadva azt sem, hogy ezek a könyvek (beleértve a sorba a 2014-ben megjelenő Gördül a kő című regényt is) úgy is "varázskönyvek" szándékoznak lenni, hogy a puszta létükkel hitet tesznek a kollektív emlékezetbe zárt ősi bibliofília, a Garabonciás Könyve mellett, mert a maguk megjelenésével kimondatlanul is bizonyítják: a Garabonciás Könyve a modern időkben is köztünk lehet.

<p>Toót-Holló Tamás Ózdon született, Debrecenben (KLTE) és Budapesten (ELTE) járt egyetemre. Magyar nyelv és irodalom – összehasonlító irodalomtörténet szakon diplomázott 1990-ben, később irodalomtörténész kutatóként a Central European University (CEU) ösztöndíjasa volt. Az irodalomtudomány kandidátusa. Korábbi könyveit Tót H. Zsolt és Toót H. Zsolt szerzői névalakkal jegyezte. 1994 és 1996 között az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet tanársegéde. 1993-1994-ig az Európai Utas munkatársa. 1994-1995-ig a Magyar Napló kritikai rovatvezetője, a Diárium Alapítvány kurátora. 1997-2000-ig a Tandem című tankönyvkritikai folyóirat főszerkesztője. 1999-2001-ig a Napút prózarovatának vezetője. A Heti Válasz alapító főszerkesztője, később felelős szerkesztője, 2003-2004-ig a Heti Válasz Alapítvány kurátora.Vezető szerkesztőként dolgozott napilapoknál (Mai Nap, Reggel), hetilapoknál (Vasárnapi Hírek, Vasárnapi Blikk), hírmagazinnál (Heti Válasz), képes magazinnál (Kismama Magazin, Kisbaba Magazin), s hírügynökségi területen is (MTI, MTVA). Jelenleg a hírügynökségi munkája mellett a Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) és a Hungary Matters című angol nyelvű hírlevél felelős szerkesztője.</p>
<p>Irodalomtörténészként egyik legjelentősebb alkotása a Karácsony Benő munkásságáról írott monográfia (Tót H. Zsolt: Széttaposott ösvény). Első regényével (Toót H. Zsolt: Pályaháborgások) a Kráter Műhely Egyesület Budai Gábor-díját nyerte el. Irodalomkritikusként, a Napút című folyóirat állandó rovatának állandó szerzőjeként jegyzett műve a Prózaporond (Toót H. Zsolt: Prózaporond).</p>
<p>Legújabb alkotói korszakában a Toót-Holló Tamás névalakkal jelentkezve egy hosszú alkotói hallgatás közben kiérlelt új nyelvezettel és új szemlélettel áll elő: egyrészt a Garabonciás Könyve összefoglaló címmel jelölt regénytrilógiát (Üsse kő, Három a kő, Gördül a kő) megjelentetve, másrészt ennek a szövegvilágnak a színpadi alakváltozatát is megteremtve (Üsse kő - Jelenések hét rendbéli úton).</p>