Skip to main content

Falcsik Mari: Nőket néző képek

Falcsik Mari:
A szerző különböző korokban élő, különböző nációjú, életkorú, szellemi és lelki adottságú, más és más problémákkal küzdő nőknek adja kölcsön a hangját, hogy vallhassanak arról, mikor és hol mit jelenthet, jelenthetett nőként élni. Van köztük ötéves lányka Nagykovácsiból, önérzetes idős iparmágnás hölgy a két háború közti Németországból, a celebvilágot megtagadó brit punk-énekesnő - és még sokan mások. Ezt a tarka nőgyülekezetet nem csupán nemük fogja össze: sorsuk a történelem valamely pregnáns eseményének, traumájának, trendjének vagy értékének lenyomata - némelyek konkrét szituációkat (mint a tűzhalált halt indiai mártírfeleség vagy a saját anyját beperelő brit bírónő esete), mások tipikus helyzeteket jelenítenek meg (mint a fasizmus elől az USA-ba szökő német színésznő vagy a panelgettóból jobb sorsra vágyó szakmunkáslány esete). A kötetben minden nőalak történetét hármas egység, két szöveg és egy kép mondja el: a vers; a kis életrajz, ami kultúrtörténeti összefüggésbe ágyazza a nőalakot; és a kollázs, ami általánosabb gondolati-esztétikai kontextusba helyezi a szövegeket.

Falcsik Mari költő 1956-ban született Budán, ott is nőtt föl. 1980-ban végzett az ELTE Bölcsészkarán, majd szokatlanul korai időponttól, 1982-től szabadúszó lett és tudatos kívülálló, és egészen a '90-es rendszerváltásig az is maradt, akkor visszakapcsolódott a kortárs magyar irodalmi életbe. Költői pályája az új évezred elején indult. Verseit jelentősebb irodalmi lapok publikálják, olasz, holland és angol nyelvű fordítások születtek belőlük. Líráját a színészek és előadók is kedvelik, sokhoz komponáltak zenét is. Első kötete, a Sanzon nehéz időkben 2004-ben, a második, a Változatok a szabadságra 2006-ban jelent meg a Magvetőnél. Harmadik kötetét, A sorsvadászt, 2010-ben jelentette meg a Jelenkor Kiadó.