Skip to main content

Berkovits György: V. és Ú.

Berkovits György:
A főszereplők, egy művész-értelmiségi házaspár: Virágh Emma, író (díszcserje (kis)asszony), és Újhely Gyula, társadalomkutató. A regényt Gyula írja. Konfliktust konfliktusra halmoznak mindketten a külvilággal és önmagukkal szemben is. Megjelenik a szerkesztőség, a főiskolai tanszék, a filmstúdió, ahol Emma dolgozik, és a kutatóintézet, ahol Gyula áll alkalmazásban. Emma novellát és regényt ír, Gyula tanulmányokat – ezekről is szó esik. Fény derül Emma és Gyula pályájának alakulására, gyerekkoruktól kezdve, szüleik és nagyszüleik sorsával együtt. Kibontakozik a paraszt származású, de már értelmiségi Virágh-család, és a polgár származású továbbra is polgár Újhely-család története, ezért a V. és Ú. családregénynek is tekinthető. Felvillannak a huszadik század különböző politikai rendszerei, a világháborúk, ötvenhat, ahogy a szereplők megélik, mint egy történelmi regényben. Megidéződnek a különböző korszakokhoz kötődő szellemi áramlatok és érzésvilág, a könyv ezért tudatregényként is olvasható. Jellemek sokasága villan fel, minden kor több jellegzetes figurája. Apák, anyák, nagyszülők, nagynénik és nagybácsik, barátok és szerelmek, iskolatársak és munkatársak, hatalomban lévők és kiszolgáltatottak.

F. m.: Világváros határában. Szociográfia. (Bp., 1976); Terepszemle. Szociográfia. (Bp., 1980); – mondta Gabes – magyarázta Gy. Bence. Szociográfia. (Bp., 1982); A barátom regénye. Reg. (Bp., 1990); Életvesztesek. Reg. (Bp., 1991); Halálkísértő. Reg. (Bp., 1992); Századvégi levelek. Esszék. (Bp., 1995); Virágh Hanga legendát ír. Reg. (Bp. 1998.) Abreál. Öt dráma. (Bp. 2002.) Egy modern amodern. Esszék. (Bp. 2003.)
Az ELTE TTK-n biológia–földrajz szakos tanári okl. (1964), az ELTE BTK-n szociológus okl. (1975). – Gyöngyösön tanár (1964– 1965), Egerben újságíró (1965–1968), Bp.-en újságíró (1969–1972). A Valóság munkatársa (1973). Ösztöndíjas (1974). A Mozgó Világ szerkesztője (1975–1983). A Lapkiadó Váll. sajtókutatója (1983– 1989). A Fotó, a Táncművészet olvasószerkesztője (1989–199O). Szabadúszó (1991-92) A Budapesti Negyed alapító szerkesztője (1993-1995). Szabadúszó (1996). A Buksz (Budapesti Könyvszemle) szerkesztője (1997-2003) – A szamizdatban megjelent Bibó Emlékkönyv egyik szerzője. (Bp. 1979.)
Budapestért – díj (1993). József Attila – díj (2OO7).