Skip to main content

Petőcz András: Az Egészen Kicsi Kis Létező és egyéb történetek

Petőcz András:
Petőcz András új prózakötete különleges műalkotás, amely a realitás és a szürrealitás határán mozog. Olyan, nagyon is olvasmányos, mégis, illetve ezzel együtt a modern próza minden erényét felvonultató mű, amely joggal számíthat arra, hogy irodalmi csemegeként mindig is jelen lesz az értő olvasók könyvespolcán. Maga a könyv egy kisregényt és hat novellát tartalmaz. A kisregény, amelynek fejezetei a kötet megjelenése előtt már joggal keltettek figyelmet a legkülönbözőbb irodalmi lapok hasábjain, tulajdonképpen felnőtteknek szóló mese. A történet főhőse egy festőművész, aki társával, a rejtélyes, apró lénnyel, a csodaként talált, és misztikus erővel bíró "Egészen Kicsi Kis Létezővel" együtt elhagyja a "bűnös" várost, Firenzét, hogy az "Új Világba", Amerikába utazzon hollandus hajóskapitány barátjával együtt. Maga a regény a távoli múltban játszódik, századokkal napjaink előtt. Mégis, sokan, a kisregény olvasói közül valamiféle "áthallást" véltek felfedezni napjaink történéseivel kapcsolatban a mű megismerése után. A Márai-díjas író ebben a munkájában azt a "mágikus realista", illetve sok tekintetben szürrealista hagyományt folytatja, amit már korábbi, "Arcok" című novelláskötetében is megfigyelhettünk. A történet hősei mesés, valószerűtlen körülmények között, mesés, valószerűtlen lényekkel találkoznak, mégis, olvasás közben joggal úgy érezzük, hogy mindaz, amit elbeszél a szerző, maga a realitás, a valóság. Tulajdonképpen lehetnek parabola-történetek is ezek a munkák, vagy éppen jelenlegi életünk furcsa szimbólumai, de mégis, ami elsősorban magával ragadja az olvasót, az a fantáziavilág és mesélőkedv, ami Petőczre oly nagyon jellemző. A kötet utolsó harmadában rövid elbeszéléseket olvashatunk. Mind stílusukban, mind szimbólumrendszerükben erősen kötődnek ezek a kisregényhez, amely meghatározó a könyv egésze szempontjából. Ezekben is megjelenik a "mágikus realizmus", itt is soha nem volt, különös lényekkel találkozunk, vagy éppen valószerűtlen események részesei lehetünk. A kötetet záró "Találkozás az angyallal" című novella pedig egyértelműen utal magára a kisregényre, annak is a főhősére, az Egészen Kicsi Kis Létező alakjára. Petőcz András új prózakötete esemény. Az Idegenek és a Másnap című regények szerzőjétől ismét valami meglepőt és maradandót kaphattak a kortárs irodalmat szerető olvasók. Ez a kötet méltán lett egyben az olvasók kedvence is.

Petőcz András
(életrajz)

Író, József Attila- és UNESCO-díjas.
1986-ban diplomázott az ELTE magyar-történelem szakán. 1981 és 1983 között a Jelenlét című folyóirat vezető szerkesztője volt. 1983-ban underground művészeti egyesületet és szamizdat lapot alapított, Médium-Art néven, alternatív művészeti akciókban vett részt és kapcsolatban állt az akkori demokratikus politikai ellenzékkel is.
Az 1980-as években csatlakozott az avantgárd köréhez, nemzetközi költészeti fesztiválokon szerepelt, ebben az időszakban a hazai avantgárd egyik vezéralakja.
1989-91-ben videofilmeket rendezett a Balázs Béla Stúdióban Pár-beszéd (1989) és Közelítések egy talált tárgyhoz (1991) címmel.
1990-1992-ig a párizsi Magyar Műhely egyik felelős szerkesztője volt. Költészetére kezdetben Kassák Lajos, később Erdély Miklós volt hatással, de szintézisteremtő lírája kötődik a Nyugat klasszikusainak költészetéhez is.
Az 1980-as évek közepén ismerkedik meg az Új Zenei Stúdió alkotóközösségének munkásságával, több közös rendezvényen szerepel velük együtt. Különösen Sáry László zeneszerzővel alakít ki szoros munkakapcsolatot. A jó néhány irodalmi-zenei estet egy közös hanglemez megjelentetése követi, Közeledések és távolodások címen.
1998-ban meghívást kap az amerikai Egyesült Államokba, ahol három hónapot tölt el egy nemzetközi írószemináriumon, Iowában. Itteni élményei hatására a próza felé fordul. Megírja A napsütötte sávban című prózaverskötetét, majd rendszeresen novellákat publikál egy kitalált családról, Egykor volt házibarátaink címmel. Petőcz prózája regényeiben teljesedik ki, A születésnap című regény a "Házibarát-novellák" végső megjelenési formája lesz, az Idegenek című regény viszont már egy lepusztult és terrorizált világ szorongó látomása. Az utóbbi regény írása idején Petőcz Franciaországban él, mint nyilatkozataiban megerősíti, a regény erősen kapcsolódik azokhoz a tapasztalatokhoz is, amiket ebben az időszakban szerzett. Maga a regény az oroszországi Beszlanban történt tragédia egyfajta feldolgozása.
1996-1998-ig illetve 2006 januárjától 2009 decemberéig a Magyar Könyv Alapítvány egyik kurátora, 2002-től a Magyar P.E.N. Club alelnöke.
2009. március 13-án az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola "Nyugat" Oktatási Programja keretében Tamkó Sirató Károlyról és a Dimenzionista Kiáltványról írt PhD-disszertációját summa cum laude minősítéssel védte meg, így doktori fokozatot (PhD) nyert el.
2009 tavaszától a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának elnöke.
2011 szeptemberében meghívottként vesz részt a Literaturfestival Berlin elnevezésű irodalmi rendezvénysorozaton, ahol bemutatja a németül megjelent Idegenek című regényét.
2013 nyarán meghívásra két hónapot töltött az Európai Írók Alkotóházában, Franciaországban, a Villa Yourcenarban.
Művei megjelentek a világ számos országában, Lengyelországban, Németországban, Grúziában, Koreában, Franciaországban, Mexikóban.

Néhány önálló műve:
Az Egészen Kicsi Kis Létező és egyéb történetek (2014)
Idegennek lenni, (esszék) 2013.
Obcy (az Idegenek című regény lengyel nyelven), 2011.
Másnap (regény), 2011.
Fremde (az Idegenek című regény német nyelven), 2010.
Idegenek (hangjáték), 2009.
Közeledések és távolodások (CD, Sáry Lászlóval), 2009.
Az idegen arc születése (válogatott és új versek), 2009.
A születésnap (hangoskönyv), 2008.
Arcok (elbeszélések), 2008.
Idegenek (regény), 2007.
A születésnap (regény), 2006.
Egykor volt házibarátaink (regény), 2002.
Majdnem minden (összegyűjtött versek), 2002.
Idegenként, Európában (esszék), 1997.
A tenger dicsérete (válogatott versek), 1994.
Az írógépelt félelem (versek), 1992.
Európa metaforája (versek), 1991.
A jelentés nélküli hangsor (versek), 1988.
Önéletrajzi kísérletek (versek, képversek), 1984.
Betűpiramis (versek), 1984.

Műfordításai (fordításában megjelent önálló könyvek):

Agota Kristof: Az analfabéta (önéletrajzi regény), 2007.
Haroldo de Campos: Konkrét versek (versek), 1997
Décio Pignatari: Versgyakorlatok, (versek), 1999.

Róla szóló irodalom
Vilcsek Béla: Petőcz András (monográfia), Kalligram kiadó, Tegnap és Ma, 2001.
Jelenlét 50, Petőcz András ötvenedik születésnapjára, tanulmánykötet, Spanyolnátha Könyvek, 2009.

Néhány kitüntetése
2010: A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje.
2008: Márai Sándor-díj az Idegenek című regényért.
2006: UNESCO-Aschberg Alkotói Díj.
1996: József Attila-díj