Skip to main content

Schein Gábor: Esernyők a Kossuth téren

Schein Gábor:
Schein Gábornak az elmúlt tizenöt évben keletkezett közéleti-politikai esszéit a demokrácia és az ország mint közös alkotás iránti elkötelezettség jellemzi, és egy olyan demokrácia-fogalom jegyében keresik az önkorrekció tartalmi lehetőségeit, amely a közös és a kölcsönös felelősség tapasztalataiból bontakozik ki, visszakeresve a rendszerváltás formális elveinek hiányzó tartalmait. A könyv hátterében természetesen ott van az a politikai út, amelyet Magyarország a rendszerváltás óta bejárt. Ezt az utat az ország lehetőségeihez képest nehéz nem kudarctörténetnek látni. Az előterében egy szuverén gondolkodás alakulása, elmozdulásai figyelhetőek meg. Az írások által bemutatott alakulástörténet során a ’közöshöz’ fűződő esztétikai viszony egyre karakteresebb etikai tartalmakat nyer, miközben az elvi megfontolásoktól a lokalitásokban megalapozott baloldali politika felé mutató gyakorlati javaslatokig jut el. A könyv egyik célja ennek az alakulástörténetnek a hiteles bemutatása. Ezért a benne található szövegek nem tartalmaznak lényeges és alapvető változásokat eredeti megjelenésükhöz képest. A könyv másik célja azonban az, hogy a politikai közösség újragondolására sarkalva az olvasót, hogy tehát hozzájáruljon a közös politikai képzelet megújulásához, ezért ahol szükség volt rá, a szerző fogalmi pontosításokhoz és kiegészítésekhez folyamodott.

Schein Gábor
Költő, kritikus, irodalomtörténész műfordító
1969. július 2-án született Budapesten.
1987-ben a budapesti József Attila Gimnáziumban érettségizett.
1993-ban az ELTE-n magyar és német szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.
1994-től 1996-ig a debreceni KLTE Germanisztikai Intézetében modern német irodalmat, 1996-tól 1998-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszékén modern esztétikai elméleteket oktatott. 1994-től az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanára. 2005-től egy évig a Bécsi Egyetem vendégtanára volt.

PhD-fokozatot 1997-ben szerzett, disszertációjának címe: Poétikai kísérletek az Újhold költészetében (Nemes Nagy Ágnes, Lator László, Pilinszky János, Rába György)

1994-1995-ben a Határ, 1995-től 2005-ig a Pannonhalmi Szemle szerkesztőségének tagja volt. 2003-tól az Irodalomtörténet főszerkesztője.

Szépirodalmi művei és irodalmi tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban és önálló kötetekben.

Fontosabb munkái

Szavak emlékezete, Bp., Kráter, 1991, 86. (verseskötet)
Cave canem, Bp., Kráter, 1993, 64. (verseskötet)
Nemes Nagy Ágnes költészete, Bp., Belvárosi, 1995, 143. (monográfia)
Elhangolás, Bp., JAK—Balassi, 1996, 65. (verseskötet)
Irijám és Jonibe, Pécs, Jelenkor, 1998, 56. (verseskötet)
Irodalom tankönyv 14-15 éveseknek (Gintli Tiborral közösen), Bp., Korona, 1997, 316.
Irodalom tankönyv 15-16 éveseknek, (Gintli Tiborral közösen), Bp., Korona, 1998, 461.
Poétikai kísérlet az Újhold költészetében, Bp., Universitas, 1998, 310. (monográfia)
Hosszú menet a küszöbön. Esszék a német irodalom tárgyköreiből, Bp., Korona, 2001, 164.
Üveghal, Bp., Magvető, 2001, 66. (verseskötet)
Weöres Sándor. Életrajz, Bp., Elektra, 2001, 114.
Füst Milán válogatott művei, Pécs, Alexandra, 2002, 409. (szerkesztés)
Mordecháj könyve, Pécs, Jelenkor, 2002, 86. (kisregény)
(retus), Pécs, Jelenkor, 2003, 68. (versek)
Az irodalom rövid története, I, (Gintli Tiborral közösen), Pécs, Jelenkor, 2003, 634.
Lázár!, Pécs, Jelenkor, 2004, 134. (kisregény)
Lazarus!, übersetzt von Wilhelm Droste, Stuttgart, Edition Solitude, 2004.
Panaszénekek, Pécs, Jelenkor, 2005, 77. (versek)
Nevetők és boldogtalanok. Füst Milán művészete (1909-1927), Bp., Akadémiai, 2006, 312.
Bolondok tornya Jelenkor, 2008 (versek)
Éjszaka, utazás Kalligram Kiadó, 2011. (versek)
Egy angyal önéletrajzai Pécs, Jelenkor 2009. (regény)
Megölni, akit szeretünk Pesti Kalligram, 2013. (elbeszélések)