Skip to main content

Ferdinandy György: A francia asszony

Ferdinandy György:
„Valahol olvastam, hogy aki több életet élt, annak több halállal kell meghalnia. Emlékszem, úgy gondoltam, hogy ez az állítás énrám nem vonatkozik. Nem tartottam gróf Monte Cristónak magam. Pedig hát volt nekem több életem is, ha jól meggondolom. Az elsőnek hamar vége szakadt. Rám omlott a világ, alig kilencévesen. A másodiknak 1956 vetett véget, a forradalom. Ezt a harmadik halált azonban én hoztam össze magamnak.” Ferdinandy György legújabb könyve egy nagy szerelem története. Két ember sorsa, akik annyira szerették egymást, hogy makacsul, módszeresen tönkretették a másik életét. Szereplői: egy magyar férfi és egy francia nő. A helyszín Gallia és a trópus, Párizs és a Szigetek. Az eredmény egy hosszú életen át íródott, fájdalmasan őszinte szöveg. Nem rövidpróza, és nem regény – novellafüzér, amelynek etűdszerű darabjaiból kirajzolódik a több évtizedes, különös házasság tablója, és vele együtt az önmagát újraszülő idegenség, a válással újra hazátlanná lett ember drámája. „Írni csak addig szabad, amíg a kimondhatatlanból mond ki valamit az ember. A lét egy ismeretlen töredékét, amit csak ő tud egyedül. A többi már csak önáltatás: grafománia.”

Ferdinandy György (1935, Budapest) író. 1964-től a Puerto Ricó-i Egyetem tanára. 1976-tól 1985-ig a Szabad Európa Rádió kül­ső munkatársa. A fran­cia írószövetség és a Nem­­zet­közi Magyar Filo­lógiai Társaság tagja. József Attila- (2000) és MAOE Életműdíjas (2006). 2011-ben kitüntették a Magyar Köz­­társasági Érdemrend tisztikeresztjével. Leg­­utóbbi kötetei: Kérdések Istenkéhez (novellák, 2011), Pók a víz alatt (novellák, 2012), Mélyebb­­re (2013), A francia asszony (2014).