Skip to main content

Toót-Holló Tamás: Gördül a kő

Toót-Holló Tamás:
A Gördül a kő című regény Toót-Holló Tamás monumentális kőmisztérium-trilógiája, a Garabonciás Könyve összefoglaló nevet viselő vállalkozás záró darabja, amely fúziós gondolkodásában és nyelvezetében is megkerülhetetlen kihívást jelent a magyar irodalom olvasóinak. A szöveg a tradicionalista filozófusok szellemi örökségét képviselve a szépirodalom eszközeivel és a mitológiai rekonstrukció szellemében teremt kapcsolatot az európai, közel-keleti és távol-keleti őshagyományok szövegemlékei között. A regények az archaikus gondolkodás előtti tisztelgést a posztmodern intertextualitás lehetőségeire támaszkodva hajtják végre, de ezenközben mindvégig hűek maradnak egyfajta közösségi szemlélethez. Toót-Holló Tamás a magyar népdalok, népmesék és népballadák szöveghagyományainak rétegeit úgy építi egymásra, hogy az egyes szövegrétegekben a zenei asszociációk megidézésétől sem zárkózik el - nem függetlenül attól, hogy a makámára emlékeztetve gördülő, az igéző, bájoló mondókák gondolatritmusait követő prózaszövegeinek eleve is markáns a zeneisége. A trilógia három kötete (Üsse kő, Három a kő, Gördül a kő) a magyar folklór örökségéből több elemet is újraértelmez: az Üsse kő esetében a "magos Déva" vár tizenkét kőművesének történetét, a Három a kő esetében a három kővel járó csodamalom ősmítoszát, a Gördül a kő esetében pedig az égitest-szabadító naphéroszok próbatételét. Toót-Holló Tamás műve azért is rendkívüli vállalkozás, mert a Gördül a kő című regénnyel lezáruló trilógiát valójában két másik kötettel is lezárja, hogy vállalkozásának határait ezzel is kitágítsa: az Üsse kő - Jelenések hét rendbéli úton címmel a trilógia motívumkincsét egy liturgikus dráma formájában is feldolgozta, a 2015 tavaszán megjelenő Garabonciások könyve és szerelme című tanulmánykötetével pedig a garabonciások alakja köré szövődő folklórhagyományt és klasszikus irodalmi hagyományt mutatja be az átfogó elemzés igényével, egyáltalán nem tagadva, hogy ezzel saját trilógiájának kontextusát is gazdagítja.

Toót-Holló Tamás Ózdon született, Debrecenben (KLTE) és Budapesten (ELTE) járt egyetemre. Magyar nyelv és irodalom – összehasonlító irodalomtörténet szakon diplomázott 1990-ben, később kutatóként a Central European University (CEU) ösztöndíjasa volt. Az irodalomtudomány kandidátusa. Korábbi könyveit Tót H. Zsolt és Toót H. Zsolt szerzői névalakkal jegyezte. 1994 és 1996 között az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet tanársegéde. 1993-1994-ig az Európai Utas munkatársa. 1994-1995-ig a Magyar Napló kritikai rovatvezetője. 1997-2000-ig a Tandem című tankönyvkritikai folyóirat főszerkesztője. 1999-2001-ig a Napút prózarovatának vezetője. A Heti Válasz alapító főszerkesztője, később felelős szerkesztője, 2003-2004-ig a Heti Válasz Alapítvány kurátora. Vezető szerkesztőként dolgozott napilapoknál (Mai Nap, Reggel), hetilapoknál (Vasárnapi Hírek, Vasárnapi Blikk), hírmagazinnál (Heti Válasz), képes magazinnál (Kismama Magazin, Kisbaba Magazin), s hírügynökségi területen is (MTI, MTVA). Jelenleg az MTI főszerkesztője, a hírügynökségi munkája mellett pedig a Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) és a Hungary Matters című angol nyelvű hírlevél felelős szerkesztője.
Irodalomtörténészként egyik legjelentősebb alkotása a Karácsony Benő munkásságáról írott monográfia (Tót H. Zsolt: Széttaposott ösvény). Első regényével (Toót H. Zsolt: Pályaháborgások) a Kráter Műhely Egyesület Budai Gábor-díját nyerte el. Irodalomkritikusként, a Napút című folyóirat állandó rovatának állandó szerzőjeként jegyzett műve a Prózaporond (Toót H. Zsolt: Prózaporond).
Toót-Holló Tamás legújabban egy grandiózus, öt kötetet kitevő, de egybefüggő vállalkozást jegyez: egyrészt a Garabonciás Könyve összefoglaló címmel jelölt regénytrilógiát (Üsse kő, Három a kő, Gördül a kő), másrészt az Üsse kő - Jelenések hét rendbéli úton című liturgikus drámát, harmadrészt a garabonciás hagyomány néprajzi és irodalomtörténeti elemeit feldolgozó Garabonciások könyve és szerelme című tanulmánykötetet megjelentetve.