Skip to main content

Báthori Csaba: Egyszer a földön

Báthori Csaba:
Báthori Csaba új esszékötetében a világirodalom nagy szerzőinek (Shakespeare, ­Goethe, Rilke és mások) motívumhálóza­tait vizsgálja, s megpróbálja azokat a magyar irodalom klasszikus műveihez közelíteni. Vizsgálódásai gyakran meglepő párhuzamokat fednek fel, váratlan rokonságokra mutatnak rá, és ezzel mintegy gazdagítják magukat a műveket is. Irodalmunk hirtelen egyetemes összefüggésben fénylik fel, a külföld klasszikusai pedig szinte új polgárjogot nyernek ismereteinkben. A kötet leggazdagabb ciklusa harminc verselemzést tartalmaz: Báthori Csaba roppant nyelvismerettel, éleslátással és mégis tapintatos közeledéssel mélyed el a taglalt szövegekben, és bátran állíthatjuk, eddig nem mérlegelt (vagy nem eléggé hangsúlyozott) tartalmakat képes felfedni a lírai alkotásokban. Ízlése, érthetőségre törekvő modora és eleganciája megnyerő, és mind a magyar, mind a világlíra választott darabjait meghökkentő összefüggésekben képes újra felmutatni. A tökéletességnek, tudjuk, nincs kora, – úgyhogy hasonlóan ragyogó fényben jelenik meg itt Goethe, Bessenyei György, Dsida Jenő vagy bármelyik kortársunk egy-egy darabja. A kötet nagy egyéniségekről beszél, akik egyszer jártak a földön, de egyszeri jelenésük mindannyiunkat örökre megszólít. A könyvet a szerzőnek a svájci Lenzburgban keletkezett kisesszéi, valamint a közelmúltban keletkezett recenziói övezik.