Skip to main content

Száraz Miklós György: Lovak a ködben

Száraz Miklós György Lovak a ködben című nagyregénye egyszerre olvasható történelmi és szerelmes regényként, sőt akár esszéregényként is. Főhőse – és egyben narrátora –, Márta egyetemi tanulmányai miatt érkezik egy felvidéki kisvárosból a „magyarok fővárosába”, Budapestre. Úgy tűnhet, az ő néhány mozgalmas, bulikkal, izgalmas kirándulásokkal színesített diákévét beszéli el a könyv. Ám nem csak ezt! Hiszen Márta életén át- meg átvillan családjának története, bővebben a huszadik század magyar történelme is: Trianon fájdalmas következményei és az elcsatoltsággal való megbirkózás küzdelmei. Megelevenedik a Felvidék és Erdély jelene és múltja, a magyarországi rendszerváltozás körüli-utáni évek reményei és csalódásai – ám nem szabad elfelednünk, hogy a történelem és a „nemzeti sorskérdések” mellett SZMGY könyve mégiscsak egy csodálatos szerelem története, egy olyan szerelemé, melyet soha nem lehet majd elfeledni. „Száraz Miklós Györgynek minden prózaírói furfang a kisujjában van: a magyar szépprózában talán még soha nem teremtett férfi író olyan hiteles női narrátort, mint amilyen a Lovak a ködben Mártája […] a Lovak a ködben elolvasása után a határon túli magyarság már senkinek sem fog csupán népességstatisztikai számot jelenteni, és Trianon sem csupán egy fejezet lesz számukra a történelemkönyvből. Ez az a könyv, amit minden gimnazistával el kellene olvastatni, és talán nem túlzunk, ha azt állítjuk: erre minden esély megvan. Hiszen aligha kétséges, hogy pár évtized múlva a kánonok némelyike a Lovak a ködben című regényt fogja a XXI. század elejének egyik legjelentősebb szépirodalmi műveként emlegetni” – írta a kötetről Haklik Norbert (http://mno.hu/kulturpult/lovak-a-kodben-820148). „Egy felvidéki kislány kalandjai az ezredforduló Budapestjén. Egy egyetemista lány tanulóéveinek története. És egy nagy szerelemé. A lány tizennyolc évesen érkezik felvidéki városkájából, és már az első nap összetalálkozik leendő szerelmével. Mondhatnánk azt is, hogy kettejük néhány bolond szerelmes évének krónikája ez a könyv. De akkor nagyon is keveset mondanánk. Hiszen a két ember közös sorsa mögött ott örvénylik és gomolyog a múlt. Két család, két csonka család sorsa is kirajzolódik ebben a sodró, hömpölygő, napsütéses és zivataros könyvben. Az országé. A nemzeté. Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszorító és kacagtató emlékképek, napsütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga ez a kitűnő regény. Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. A végére megtanulunk egyszerre sírni és nevetni. Az Ezüst Macska szerzője ismét varázslatos világba kalauzolja el olvasóját.” (Forrás: moly.hu)

Száraz Miklós György (Budapest, 1958) bölcsészetet tanult, történelem és levéltár szakon végzett. Néhány évig az Új Írás rovatvezetőjeként, majd könyvkiadókban, illetve napi- és havilapoknál dolgozott. Első regénye, Az Ezüst Macska az 1997-es első megjelenése óta több sikeres kiadást is megért, s Olaszországban is megjelent a milánói Edizioni Anfora gondozásában. Második regénye, a Lovak a ködben 2001-ben jelent meg, s még ez évben egy kisregénnyel is bemutatkozott (Menyasszonyfátyol), majd két évre rá egy regényes esszével (¡Ó, Santo Domingo!). 2014-ben nagy szakmai és közönségsikert aratott friss novelláskötete, az Elpatkolsz, szívem, mint a pinty.
Több műfajú író. Ír publicisztikát, s az elmúlt évtizedben sorra jelentek meg képes albumai Magyarországról és Erdélyről, de ír szövegeket ismert magyar fotóművészek (pl. Korniss Péter) albumaihoz is.
2003-ban József Attila-díjat kapott. Magyarország csodái című albuma ugyancsak 2003-ban Fitz József-díjat nyert el.