Weiner Sennyey Tibor: Pihik

Weiner Sennyey Tibor:

Írni és muzsikálni. / Megmaradni annak, / aki játszik. Tudni: / ugyanaz a másik. A pihik az egyszárnyú lények, akik önmagukban bénák és torzszülöttek, de együtt, összekapaszkodva, csapatostul már repülni is tudnak. Ha a földön téblábolnak, kicsik, törékenyek, elesettek, ám ha egymásba kapaszkodva az égbe szökkennek, mint hatalmas felhő beborítják az eget. Együtt elérik céljukat, mert tudják, egyedül repülni képtelenek. A Pihik 100 válogatott vers 9 illusztrációval. A kötet három ciklusból épül fel. Háromszor harminchárom és egy mottó. Az első 33 Weiner Sennyey Tibor korábbi, mára már beszerezhetetlen köteteiből válogatás. Vannak versek a Gérecz Attila-díjjal jutalmazott, és bár két kiadást is megélt mégis mára beszerezhetetlen A természettel való kapcsolat újragondolása (Szeged-Veszprém, 2005) című kötetből. Néhány vers átmentődött a kis példányszámban, mára már csak néhány antikváriumban megtalálható Versek a kisházból (Szeged-Zsennye, 2007) című kötetből és a néhány van A tengerszint feletti magasság meghatározásából (Szeged-Arad, 2008) is, melyeket azóta szavalóversenyeken és színházakban egyaránt szavalnak, ám a kötet szintén elérhetetlen. Sok verset a költő újraírt, hiszen fejlődött, változott. Van olyan, amelyikben csak egy szót cserélt ki, vagy máshogy központozott, újratördelt. Sokat, sok helyen olvasott fel, ott nagyon sok szöveget le lehetett „tesztelni”. Így a kötet első ciklusa, első 33 verse tükör és válogatás a költő első három, mára elérhetetlen kötetéből, amelyek megmutatják a Tájabroszhoz vezető utat. A második 33 új versek, a tényleges Tájabrosz kötet, mintegy a gerince az egésznek. Végül a harmadik 33 pedig a három utazás alatt Indonéziában írott versei a költőnek, amelyek mintegy naplószerűként egészen napjainkig vezetik a figyelmes és értő olvasót, de segít a kevésbé értőknek is, hogy elmélyüljenek a kötet világában. Végül ez az összegzés, az első Budapesten kiadott kötet, nem csak összegző verseskönyv, hanem egy új kezdet, új költői hang kibontakozása is. Végül pedig, a 100-dik vers nem más, mint egy mottó elrejtve a kötetben. Ez az a hang, ami oly ritka és értékes a magyar irodalomban: „Írni és muzsikálni,/ megmaradni annak,/ aki játszik, tudni:/ ugyanaz a másik.” Lényege a közösség megértése, a szabadság megélése, az önazonosság megtartása, a másik tisztelete, sőt azonosulás a többi emberrel.

Költő, író, utazó, a Drót főszerkesztője. Békássy Ferenc írásainak egybegyűjtője és életrajzának írója. Négy verses-, kettő esszé-, egy novelláskötet, egy kisregény és két dráma szerzője.

Rendszeresen publikál az igényesebb nyomtatott és elektronikus sajtóban, az ezredfordulós győri és szegedi, a mostani budapesti fiatal irodalmi élet különc figurája. 2012 elején második kutatói útját tette Indonéziában, ez év tavaszán jelent meg Gül Baba című könyve, míg ősszel megkapta a Visegrádi Ösztöndíjat. Hetente jelennek meg publicisztikái a Kultúrpart című netes magazinban. Versfelolvasásai a keleti tradíciókat ötvözik a neoavantgarde lázadással, novellái a sci-fi, steampunk és gépromboló irányzatokat oltják a kortárs prózába, esszéi az alternatív történetek lehetőségeire és a tudattágítás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Az egyetemi évek alatt két évig irodalmi- és tervezőszerkesztője volt a szegedi bölcsészkar Bölcső, majd további másfél évig a Szabad Ötletek című lapjának. Négy éven át a Drót alapító alkotójaként is szerepelt. Utóbbit 10 év szünet után, 2014-ben újraindította. A Déltenger antológia és 2007-től 2011-ig az Irodalmi Jelen szerkesztője volt.

Békássy Ferenc szövegeit gyűjtötte össze, gondozta, szerkesztette és kiadta. A kötetbe utószóként írott első teljes Békássy-életrajz Költő és huszár címmel 2009-ben nívódíjat kapott a Honvédelmi Minisztériumtól és a Magyar Írószövetségtől.

Első kötete A természettel való kapcsolat újragondolása címmel jelent meg. A könyvnek két kiadása volt, és 2005-ben Gérecz Attila-díjat kapott. Második (vers-napló) kötete, a Versek a kisházból 2007 elejére jelent meg. Harmadik verseskötete A tengerszint feletti magasság meghatározása címmel 2008-ban jelent meg. A kötetet Szarka Fedor Guidó illusztrálta.

Indonéziában, Jáva és Bali szigetén töltött hónapjait A vándorló királyság című esszékötetben foglalta össze, amely 2010 végén jelent meg. A könyv címlapján Kiss Márta festménye látható. A kötet részletesen ismerteti a jávai költészetet, irodalmat, beszámol az építészetről, táncokról és a wayang-bábjátékról, továbbá kawi versek első magyar fordításait adja közre. 2013-ban Magyarországot képviselte az indonéziai Ubud Writers and Readers Fesztiválon.

2012-ben jelenet meg a Kelet Kiadónál a Gül Baba című kisregénye.

2013-ban mutatták be első drámáját, a Szapphót, 2014-ben pedig a másodikat a Cicero Szicíliában című szatíráját. Verseit, novelláit, esszéit nemcsak rangos magyarországi és erdélyi, hanem horvát, olasz, török, finn, mongol és koreai lapok is közölték.